Sokszor keresnek fel bennünket Vendégeink kisebb nagyobb izom- és ízületi fájdalmakkal, ebből adódó visszatérő mozgás problémákkal.
Ilyenkor az első alkalommal feltérképezzük életmódját, táplálkozási szokásait, napi folyadékbevitelét.
Miért fontos ez?
Azért, mert „Amit megeszünk, az sokban befolyásolja egész szervezetünk működését”.
Természetesen sok minden állhat egy-egy ízületi – mozgás probléma hátterében, de tapasztalataink azt mutatják, hogy a táplálkozással bevitt túlzott fehérjék csökkentése, jelentősen befolyásolja az ízületi fájdalmakat, sőt idővel csökkennek, meg is szűnnek a panaszok.
Ilyen esetben a masszázs-, és mozgás programok akkor a leghatékonyabbak, ha változtatunk táplálkozásunkon és életmódunkon.
A fehérjedús táplálkozás kedvezőtlenül befolyásolja az emésztésünket, baktériumok szaporodhatnak el, melyek táptalajai lehetnek a gyulladások kialakulásának. Az emésztési problémák által, az anyagcsere problémák megnövekedett B vitaminszükséglettel járhatnak, melyek akár túlsúlyhoz is vezethetnek.
A kisebb-nagyobb gyulladások gátolják a mindennapi mozgást, mely hosszabb időn keresztül a nyirokrendszer pangásához, lábdagadáshoz is vezethet.
Vagyis szervezetünk gépezetébe egy kis homokszem is nagy problémákat tud okozni.
Hogyan függ össze a fehérjebevitel és a mozgás?
Az emberi test izomzatának egyik építő eleme a fehérje. A fehérje bevitel fontos a mindennapi mozgás, és a sport szempontjából is. Nagyon fontos, hogy megtaláljuk az egészséges mértéket a napi fehérjebevitel szempontjából. Egy egészséges ember számára a napi fehérje szükséglet átlagban 1-2 g/testsúly kg/nap, de egy sportoló esetében ez jóval több is lehet.
Mi történhet a túlzott fehérjebevitel során?
- fáradékonyság, ingerlékenység
- izomfájdalmak, izomgörcsök
- ödémás duzzanatok, folyadékpangás a testben
- izom és ízületi gyulladások megjelenése, melyek idővel krónikussá, a mindennapok megkeserítője lehet.
Napjainkban is sokan azt gondolják, hogy táplálkozásunkban a fehérje forrás csak állati eredetű /pl. hús, tojás stb./ lehet, pedig ez tévedés. Számos növényi fehérjeforrás létezik, amire ugyanúgy érdemes odafigyelni.
Nézzünk meg néhányat összehasonlításképpen:
Egy kis érdekesség, egyes húsok fehérjetartalma pl.: (forrás: www.hazipatika.com)
- 100 gr csirkemell 24 gr.
- 100 gr. pulykamell 21 gr.
- 100 gr. sovány marhahús 16 gr.
- 100 gr. téliszalámi 25 gr.
Növényi fehérje források, melyek átlagban 100 gr.-ként akár 2-3g fehérjét is tartalmazhatnak:
- spenót (2,3 gr.), kínai kel, brokkoli, karfiol (2,4 gr.) stb.
- lucerna csíra, száraz babfélék stb.
- magvak: a mogyoró és mandula (26,7 gr.), pisztácia, dió (18,6 gr.), tökmag pl. 33 gr fehérjét tartalmaz.
- gombák – 100 gr-ban 5,9 gr fehérje van.
Egy-egy tartósan fájdalmas mozgás probléma megléte esetén gondolkozzunk el, mit és mennyit eszünk pl. fehérje tartalmú ételből, milyen sűrűn?
Néha csak ennyi kis magunkra figyelés is hozzásegíthet az „örömteli mozgáshoz.”